Bookmark and Share

Barbara Smoleńska-Zielińska: Chopin. Fryderyk Chopin élete és zenéje

(Európa Kiadó, Budapest 2009, ford. Mihályi Zsuzsa, szakmailag ellenőrizte Szilasi Alex)

A budapesti Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent Barbara Smoleńska-Zielińska lengyel zenetörténész műve Fryderyk Chopin életéről és munkásságáról szól. A könyv fiatalok számára is érthetően, könnyen olvasható, ám mégis igényes módon mutatja be a zeneszerző óriás életét.

1837-ben Párizsban két nagy virtuóz, Liszt és Thalberg mindenkit felvillanyozó, nagy visszhangot keltő rivalizálása kapcsán Heinrich Heine Thalberget találta nagyobb művésznek, de hozzátette: „Egy ember létezik csupán, akit magasabbra helyeznék náluk, éspedig Chopin.”

Európa fővárosában egy lengyel muzsikus a legnagyobb szenzáció…

Barbara Smoleńska-Zielińska klasszikusan élvezetes életrajzi kötete közvetlen közelről mutatja be ezt az érzékeny, szellemes, elegáns, zseniális művészt, a párizsi szalonok díszét, aki akár író vagy színész is lehetett volna, olyan sokoldalú tehetséget árult el gyerekkorában. A mű dokumentumokra támaszkodik, bőségesen idéz levelekből, korabeli beszámolókból, kritikákból, s mindvégig finom arányérzékkel tálalja tényanyagát, taglalja Chopin magánéleti, közéleti és művészi sorsát, politikai elkötelezettségét.

A dallam poétájaként emlegetett Chopin szinte teljes életművét zongorára írta. Sem előtte, sem utána nem emelkedett olyan magas művészi rangra és színvonalra a zongora, mint az ő „költészetében”. Nagy a zenetörténeti jelentősége annak is, hogy Chopin művészete népzenei ihletésű nemzeti jegyeket hordoz, és ez nem csak a mazurkákra, a polonézekre és a zenekari művekre igaz. A lengyel példa hatására jöttek létre a XIX. század második felében és a XX. század elején a cseh, orosz, skandináv, spanyol zenei „nemzeti iskolák”, és ez a népzenefelfogás tükröződik Bartók Béla műveiben is.

De nem ezért volt 1837-ben Európa fővárosában egy lengyel muzsikus a legnagyobb szenzáció. Hanem azért, amit 1849. november 1-jén, tizenöt nappal Chopin halála után Oskar Kolberg írt róla a Biblioteka Warszawska című lapban:

„Nincs szónok, aki nála jobban mozgatta volna meg hallgatói képzeletét, nincs orvos, aki hatásosabban gyógyította volna a szíven ütött sebet, nincs kéz Beethoven halála óta, amely jobban tartotta volna a zene kormánypálcáját, de nincs senki sem, aki szelídebben, hálásabban fogta volna. Akinek törődésre vágyott a szíve, a megmentőjét látta benne; aki vigaszt keresett, enyhítő kenetért fordult hozzá […]. Mert a könnyek, melyeket rögvest fakasztott, az öröm könnyeivé változtak.”

Barbara Smoleńska-Zielińska zenepedagógus és zenetörténész. Tanulmányait a Varsói Egyetemen végezte. A kielcei Jan Kochanowski Egyetemen, a varsói Fryderyk Chopin Zeneművészeti Főiskolán és a varsói Zenepedagógiai Intézetben vezet kurzusokat, a Wychowanie Muzyczne w Szkole (Iskolai Zeneoktatás) című folyóirat munkatársa. A lengyel zenekultúra nagyjairól és a kortárs zene oktatásáról szóló írásai francia, német és angol szaklapokban is rendre megjelennek. Chopin-kötete tananyag.

részlet a könyvből

CD-MELLÉKLET: VÁLOGATÁS A 2005-ÖS NEMZETKÖZI CHOPIN ZONGORAVERSENY FELVÉTELEIBŐL

1. B-dúr mazurka (1832) 01:37

Szilasi Alex, a kiadvány szakértője

2. Desz-dúr prelűd (op. 28.) 05:38

Dong Min Lim (Korea)

3. g-moll ballada (op. 23.) 08:44

Ingolf Wunder (Ausztria)

4. Andante spianato és nagy Esz-dúr polonéz

(Grande polonaise brillante, op. 22.) 13:39

Marko Mustonen (Finnország)

5. a-moll etűd (op. 10. nr. 2.) 01:11

Ingolf Wunder

6. Esz-dúr keringő (op. 18.) Grande valse brillante 04:54

Ingolf Wunder

7. E-dúr scherzo, (op. 54.) 09:21

Ingolf Wunder

8. H-dúr noktürn (op. 9. nr. 3.) 06:29

Marko Mustonen

9. f-moll fantázia (op. 49.) 12:30

Marko Mustonen

10. Asz-dúr polonéz (op. 53.) 07:09

Rafał Blechaz (Lengyelország)

Teljes műsoridő: 71:49